|
Ballada
Dvid 2006.06.12. 01:15
Egy vers, mellyel az ltalam imdott, s tisztelt Francois Montcorbier, avagy Francois Villon eltt szeretnk tisztelegni, remlem sikerl.. szintn a Szab Ervinbl..
Ballada, melyben igyekeztem embertrsaim bocsnatt krni
te szivacs a tbla aljn,
te szekrny a tanri asztal baljn!
te leroskadt fogas valamely kontner aljn!
te permetezs tah, ki mint nagyhang tallin,
olyanokat mondasz, hogy leszakad a pofm!
te Szerencss, bdsszj ribanc, ki egyszer megtanul nmetl,
Legksbb akkor, mikor a Kiscserksz hberl.
ti kis frgek, kik bakancsomra sem vagytok mltk,
”tl jl Lt!” s mr nyltak is az ajtk.
ti irigykedk, kiknek borzamra fjt foga,
ti tanrok mind, kiknek rira szartam,
(ht mit tegyek? n egy Iskolt vrtam..)
ti dikok mind, kiket oly sokszor lenztem,
te felntt vilg, minek nem akarok rszese lenni,
s te egsz Vilg, minek nha rsze SE akarok lenni!
Hogy elgszer nem kptem rtok
nem lttattam elg hibtok,
Megvltsra –hiszem- hiba vrtok,
de most egy pillanatra fogjtok be sztok,
tudom, nehz lesz: csak n szlok hozztok.
Hisz klnben is be nem ll poftok,
ha msban nem is, ebben szmthatok rtok.
s m, szlok: bocsssatok meg rva lelkemnek,
hogy eleget nem hibztam,
titeket meg nem tpztam elgszer,
de a szmban maradt mg nyl,
ne aggdjatok, az mg rtok vr!
Persze lehet, hogy az sem lesz titek,
hisz embernek embert lni –mondjk- vtek.
Ezrt vltozst most sem eszkzlk,
brtnmben mg egy darabig tklk.
De ha egyszer kijutok innen, menekljetek,
mert ha pokolra jutok is, n mondom: VELETEK!!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
