Ím az első
Dávid 2006.04.10. 00:35
Itt is van az első, és egyben legfrissebb. Nem túl vidám, ezért elnézést. Címet még nem tudtam adni neki.
Vágd el tőlem ezt az életet, már nem az, ami a kezdetnél volt. Ennél többet érdemlek, de ha nem, legyek hát múlt.
Legyek múlt, pedig jövő voltam. Jövő voltam, most árny lettem. Jövő voltam, és ezt kaptam. S hogy miért? Talán érdemeltem.
Igen, igazságtalannak érzem, de hinnem kell, hogy így jól van, megkeresnem, mi volt vétkem. Lényem csaknem lakatlan.
Hogy mi lakik idebent? Arra szó talán nincs is, forma, vagy lény, mely pusztít idebent.
Talán igaz, talán hamis, Nem tudhatom, nem érem el, nem érhetem, nem érem fel.
Ha csak emlék az élet, talán szép marad még.
|