|
Barátok
Dávid 2006.06.12. 01:52
Nehéz téma, és szerintem újfent kissé esetlen lett a címe, utálok címet adni egy versnek..
Barátok
Van, kinek csak sakkpartnere neve,
van, kinek hiteladó helye.
De van, kinek húsa, bőre, lelke,
s lelkének minden apró öröme.
Én megosztom vele Acélszívemet,
ha szomjazik, táplálni adom véremet,
ha másom nem is marad, hát az életemet.
S én a Tűz leszek majd, ha a hidegben fázik,
és kenyérré válok, ha éhezik.
Ha kell, az ereiben én leszek a vér,
s a testében futó összes ér!
Nincsenek sokan, de értük elmegyek bárhova,
várak, városok, világok dőlhetnek romba,
ők menekülhetnek lelkembe, álmomba.
Sokszor körülnézek, s mindenütt csak bábok.
Ilyenkor remélem, hogy rosszul látok,
és ha ezeknél jobbat, többet találok,
ők, kiket úgy hívok: a Barátok.
Tanulságos utóirat:
Ezért, ki ezt olvasod, becsüld, válogasd barátod,
az igaz barát nem minden bokor termése,
s hogy hogy készül, az is korok rejtélye.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
